+36 49/ 500 363
+36 20/ 405 2303
rozsa@rozsaetterempanzio.hu
Ajánlatkérés - Foglalás
Csomagajánlataink
Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Iratkozzon fel hírlevelünkre és Ön is az elsők között fog értesülni legújabbb akcióinkról, újdonságainkról!

Mezőkövesd nevezetességei

Mezőkövesdről - Matyóföld szívéről

Mezőkövesd az észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye délnyugati részén, a Bükk hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál terül el. Itt halad el az M3-as autópálya, a 3-as számú országos főút és a Budapest – Miskolc - Kassa vasúti fővonal. A város Budapesttől 130, Miskolctól 50, Egertől pedig 20 km-re fekszik.

Mezőkövesd és környéke a Mátra-bükki régióban sajátos szerepet tölt be. Átmenet és egyben összekötő kapocs a másik nagy, de már alföldi jellegű Tisza-tavi üdülőkörzettel. A Vendég, aki bázisnak tekinti Mezőkövesdet, karnyújtásnyira találja magától a négy tájvédelmi körzet, a Bükki, az Aggteleki, a Hortobágyi Nemzeti Park és a Tisza-tó üdülőkörzet látnivalóit és turisztikai lehetőségeit. A város szerepkörét kedvezően befolyásolja még Miskolc és Eger város vonzása is. A város helyét a turisztikai piacon jelentőssé teszik az egyedi, csak itt vásárolható matyó népművészeti termékek, továbbá az egyedülálló látnivalók és rendszeresen ismétlődő rendezvénye.

A matyó elnevezés a XIX. század elején tűnik fel. Eleinte a Mezőkövesden és a környéken élőket, majd Tard és Szentistván lakóit is matyónak nevezték, akik viseletükben és hímzésvilágukban lényegesen különböztek. 1464-ben Mátyás király a husziták elleni harcban az őt támogató városnak, Mezew Kewesdnek mezővárosi rangot adott. Mátyás király 1472-ben Szent László napján fel is kereste a várost. A későbbi korokban is népszerű maradt személye a településen. Ezért eredeztethetik néhányan az ő nevének becézéséből, a Matyóból e népcsoport nevét. Herkely Károly és más néprajzkutatók szerint azonban a református környezetben megmaradt katolikus szigetek lakóit hívták így megkülönböztetésül. Későbbiekben ez elvesztette eredeti csúfolódó árnyalatát.

Mezőkövesd tradicionális kultúrájának közismertté válásában fontos szerepet kapott a matyó népművészet legváltozatosabb része, a hímzés és az annak felhasználásával megformálódott népviselet. A jellegzetes ruházat, a színpompás ünneplő női és férfi öltözet kialakulása, történeti fejlődése párhuzamos volt a magyar népművészet stíluskorszakainak változásával.

Mezőkövesd idegenforgalmi vonzerejét nem csak a matyó gyökereknek köszönheti. A városról sokaknak a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő jut eszébe. Kiváló gyógyhatásfokának köszönhetően az első három hazai gyógyfürdő között hozzák szóba. Nevét Zsóry Lajos egykori főszolgabíróról kapta, akinek a birtokán a város nyugati határában, a Budapest-Miskolc közötti főút mellett az állam 1939-ben kőolajkutató fúrásokba kezdett. A mélyből olaj helyett termálvíz tört elő. A hévizet 1968-ban minősítették hivatalosan is gyógyvízzé. Ennek a 72°C-s víznek Magyarország összes gyógyvizei között a legmagasabb a kéntartalma. Évente közel fél millióan tapasztalják meg Észak-Magyarország legnagyobb fürdőjének a gyógyító erejét, melyhez a matyó vendégszeretet is párosul.

Mezőkövesd látnivalói

Matyó Múzeum

Matyó múzeumA gazdag gyűjtemény a város és környéke, Tard, Szentistván gazdag népművészeti, gazdasági, használati, iparos stb. tárgyait tartalmazza. A múzeum kiállítása a matyó népcsoport tűnőben lévő életmódját mutatja be. A kiállítás rámutat arra az ellentmondásra, amely a századfordulótól egyre inkább elszegényedő, távoli területeken mezőgazdasági idénymunkát vállaló (summás) matyóság életszínvonala és pazar viselete, népművészete között feszült.

A tárlat bemutatja a summásmunka emlékeit, a summások életmódját. Megismertet Mezőkövesd jellegzetes településmódjával, mely ma is őrzi a kertesség és a családszervezet nyomait. Jellegzetes tárgyak villantják fel a régi tisztaszoba, a konyha és a kamra berendezését. Különösen nagy teret kap a kiállításon a matyó népművészet emlékanyaga; főleg a népviselet és a hímzés fejlődése. A múzeum különlegességei a teljes viselet-rekonstrukciók, valamint a menyasszony hozományával megrakott lakodalmas szekér.

Mezőgazdasági Gépmúzeum

Gép múzeumA mezőgazdasági gépek páratlan és Magyarországon legnagyobb gyűjteménye ez. Az összesen mintegy 2600 eszköz között számos ritkaságszámba menő erőgép látható, némelyikük még a XIX. század végén készült.

A gyűjteményben 160 robbanómotoros és gőzüzemű erőgép, 100 gazdasági gép, 50 gazdasági eszköz és paraszti használatban volt kovácsolt vastárgyak, valamint szélmotor és jéggyártó berendezés is van. A kiállított tárgyak szinte mindegyike technikatörténeti kuriózumnak számít. Több mint 30 nagyméretű, egyenként 2-3 tonna súlyú, ma is működőképes benzines lokomobil található itt. A gazdasági gépészetet a gyáripar által 1880-1950 között előállított mezőgazdasági gépi munkaeszközök reprezentálják. A kiállítás kiemelkedő egysége az erőgépgyűjtemény. E tárlat első részében a vízi erőgép bemutató látható. A malmok és kendertörők hajtására használt erőgépek közül az egyiket működés közben is láthatjuk. Az erőgépcsarnokban nagy mennyiségű díszes kovácsmunka látható.

Hadas

hadasA Hadas településrész az apró telkekkel, a szabálytalanul kanyargó utcákkal, kis teresedésekkel, illetve épületeinek többségével 150-200 év távlatából hitelesen őrzi a matyóság építészetét, az egykori életformát. A hadas családszervezet tulajdonképpen atyafiságot jelent: az egymással rokon családoknak volt had a neve. Egy udvaron, közös konyhán maradt együtt több felnövő nemzedék. A településrész építészetileg ezt a szerkezetet őrzi, innen kapta a nevét.

A terület szívében áll a Táncpajta, ahol előadásokat és táncházakat is tartanak, körülötte tájházak, védett népi épületek láthatók. Az 1954-ben elhunyt kiváló népművész, Kisjankó Bori otthonában emlékszobát rendeztek be. Az 1850 körül épült ház máig is őrzi a régi kertes település és hadas családszervezet nyomait, (szoba) konyha kamra elrendezésű, háromosztatú lakóház. Az ősmagban található faluképi jelentőségű lakóházakban fazekas-, szövő-, csipkeverőműhely működik, kézi festésű konyha- és szobabútorok, hímzett alkotások tekinthetők meg.

  • Bútorfestő Alkotóház és Hímzőház: Hagyományos, Kovács Szabolcs festette matyó bútorok és tojások; lakás textíliák. XIX. századi lakóház. Honlap: www.matyoart.com/
  • Mézeskalács Ház: Pető Anna mézeskalács műhelye.
  • Népi Művészetek Háza, Táncpajta: A Matyó Néptáncgyüttes otthona. Matyó lakodalmas, néptánc műsorok, kézműves mesterség bemutatók, kiállítások, gyermektáborok.
  • Kisjankó Bori Emlékház: Kisjankó Bori népművész szülőháza; XIX. századi parasztház.
  • Játékház (szövő, gyékényes): Népi játékok, kézműves foglalkozások Lukácsné Lengyel Erzsébettel.
  • Gari Margit Emlékház és Zeneház: Az Emlékházban hajdanán Simon Istvánné Gari Takács Margit élt, aki történet- és mesemondásával, matyó népművészeti tevékenységével vált híressé. Népművészeti tevékenysége - mint például a matyó babakészítés, matyó hímzés - mellett a zene, a népdalok éneklése is jelentős szerepet töltött be életében (mialatt alkotott, mindig dalolt), így a Kedves Látogatók az Emlékház egy részében népzenei kiállítást is megtekinthetnek. Tervezett programként felidézésre kerül a régi cuhárék hangulata, illetve vendégzenekarok bemutatójára is sor kerül. Időszakonként a házban élő népzene hallható. Várjuk Kedves Látogatóinkat.
  • Festőművész, Szövő Alkotóház: Laczkó Pető Mihály festőművész és Tábori Aranka kézi szövő alkotóháza az 1817-ben épült ház.
  • Tűzzománcos Ház: Tűzzománc és pasztell kép kiállítás; tűzzománc készítés megismerése Pótáné Bartók Annamáriával.
  • Üvegcsiszoló Alkotóműhely: Jacsó Tibor üveg és kristály dísztárgy készítő műhelye.
  • Fazekas ház: Fehér Tibor népi iparművész műhelye és kiállítása.

Szent László római katolikus templom

Szent László templomA XV. századi gótikus templom a XVIII. században kriptával bővült, barokk hajója is ekkor készült. Tornyát többször is (utoljára az 1950-es évek végén) újjáépítették. A Szent László tiszteletére szentelt templom egyik kápolnája a bordás boltozatú XV. századi templom fennmaradt szentélye. A templombelső seccói a matyók világát jelenítik meg - ezért ábrázolta körmenet résztvevőit matyó viseletben a mezőkövesdi festőművész, Takács István.