+36 49/ 500 363
+36 20/ 405 2303
rozsa@rozsaetterempanzio.hu
Ajánlatkérés - Foglalás
Csomagajánlataink
    Iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Iratkozzon fel hírlevelünkre és Ön is az elsők között fog értesülni legújabbb akcióinkról, újdonságainkról!

    Programok a környéken

    Környékbeli kulturális programok és szabadidős lehetőségek

    Noszvaj

    Egertől mindössze 10 km-re, a Bükk-hegység déli lejtőjén, a Kánya patak völgyében fekszik az ország egyik legvarázslatosabb települése: Noszvaj. Jellegzetes hegyi falu, amelyet 300-500 méteres hegyek, dombok vesznek körül. Környezete, elragadó tájai és egészséges tiszta levegője, valamint a múltat idéző műemlékei méltán vívták ki az itt lakók és ide látogatók vonzalmát, szeretetét és elismerését. A falu északi része a kristálytiszta levegőjű síkfőkúti üdülőövezet, ahol szállodák, vendéglátóhelyek és hétvégi házak sora várja a pihenni vágyókat.
    Árpád-kori település, először 1238-as oklevél említi az egri püspökség birtokaként. Mai templomának helyén már a XIII. században román stílusú egyház állt, amelyet a XV. században részben csúcsívessé alakítottak. 1457-ben az egri püspök a községet cserébe adta Felsőtárkányért a karthauzi rendnek. 1552-ben, Eger ostromakor a törökök fölégették. 1564 óta református falu, temploma a XVIII. század elején festett kazettás mennyezetet kapott. Villámcsapásoktól megviselt középkori egyházát 1928-ban lebontották, majd 1929-ben emeltek új templomot. Legértékesebb műemlékét, Szepessy Sámuel barokk kastélyát 1775-79 között Povolny János egri építőmester emelte.
    A község határa az egri borvidékhez tartozik. Lakossága a szőlőművelés mellett vesszőkosár-fonással foglalkozott. A falu arculata sokat megőrzött a Bükkalja XIX. század végi, XX. század eleji vakolathímes, tornácos népi építészetének vonásaival.

    Szomolya

    A település Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén terül el. A község határai: északról Noszvaj, keletről Bogács, délről Mezőkövesd, nyugatról Novaj és északnyugatról Eger városa, Heves megye székhelye. A festői szépségű Noszvajjal és "Matyóország fővárosával", Mezőkövesddel közút köti össze. Noszvajon át gyorsan és szép környezetben lehet eljutni autóval, vagy autóbusszal Egerbe.
     A település a honfoglalás kori időktől létezik. A község határa dombos, a kőzetanyag összetétele tufakő. Ez lehetővé tette, hogy a településen kezdetben a lakosság szegényebb rétege a tufába vájt barlanglakásokban lakhasson. Szomolya mezőgazdasági jellegű település. Termékei közül világhírű a szomolyai rövidszárú, mézédes fekete cseresznye. A cseresznye ünnepét június első hétvégéjén tartjuk. Jellegzetes még a szőlőtermesztés. A szőlőművelők egy része bor érlelésével is foglalkozik. Szomolya az egri borvidék része. A szomolyai borokat szeptember első hétvégéjén kóstolhatják az idelátogatók a szüreti fesztiválon. A településen az idelátogatókat falusi szálláshelyeken látják vendégül.

    Bogács

    Bogács Dél-Borsod egyik legszebb települése, a Bükkaljai Borvidék központja. Egertől 16 km-re, Mezőkövesdtől 8 km-re fekszik a Bükk hegység kiszélesedő völgyében. Nemzetközi hírű termálfürdőjével, szép környezeti fekvésével, gazdag kulturális programjaival, borkultúrájával, fejlett infrastruktúrájával és színvonalas szolgáltatásaival a régió kiváló üdülőközsége.
    A  Bükkaljai Borvidék tradícióját, jó hírét szolgálják a borospincék. A riolittufába vájt kiváló mikroklímájú pincékben érlelik a bogácsi szőlőhegyen termelt tüzes borokat, amelyeket a vendégek végigkóstolhatnak.
    Bogács a Bükki Nemzeti Park közelsége, gazdag madár- és állatvilága, erdős tájai révén ragyogó alkalmat nyújt kisebb-nagyobb kirándulásokra, gyalogtúrákra a természetjáróknak, a téli sportok kedvelőinek, a horgászoknak és vadászoknak is lehetőséget kínál az év minden hónapjában.

    Bükkzsérc

    Bükkzsérc a Bükkalja legcsodálatosabb települése, a Bükki Nemzeti Park déli határán, Mezőkövesdtől 17 km-re, Egertől 25 km-re északkeletre található.
    A települést már 1248-ban királyi oklevélben említik, mint az egri püspökség birtokát. A több mint 750 éves múltra visszatekintő község fejlett infrastruktúrával, csodálatos panorámával, hagyományos faluképpel és kristálytiszta levegővel rendelkezik. A nyugalmat és természetet kedvelők gyönyörű kirándulóhelyeket találhatnak a közeli erdőkben, az extrém kerékpársport kedvelői is remek lehetőségeket találnak, de akik szórakozásra, finom borokra vágynak azok is megtalálhatják számításukat. Az idelátogatókat vendégszerető emberek fogadják.

    Cserépfalu

    A Bükk hegység lábánál elterülő, szép fekvésű, jó klímájú település a 800 éves Cserépfalu a Bükki Nemzeti Park déli kapujában található. A települést 1196-ból fennmaradt írás említi először, akkor még Cheryp néven, a XV. Századtól viszont már Cserép alakban írják. A XII. század végén Crispinus fia Egyed birtoka volt, akitől Katapán egri püspök szerezte meg. A XV. század második feléig az egri püspökség birtoka volt. Nevét 1248-ban Cherepnek írták, 1326-ban egyházát is említik. A XV. század közepétől Cserép-várhoz tartozott, a XVI. században a Báthory család birtokába került. Eger eleste után Cserépvára ellenállás nélkül a török kezére került. Cserépfalu már 1554 óta hódoltsági terület volt. A töröknek adót fizetett, Középkori temploma elpusztult. Házainak jelentős része korábban barlanglakás volt, az udvarokat, lakó- és gazdasági helyiségeket riolittufában vájták. Néhány jellegzetes tufába faragott portát a falu ma is láthatunk.

    Cserépváralja

    Cserépváralja szép természeti környezetben lévő Bükk-aljai település. A falu nevezetességeinek megtekintése mellett lehetőség van túrázásra, kirándulásra, Bükki Nemzeti Park területén, ahol érinthetjük Cserépváralja leglátványosabb természeti értékeit, a kaptárköveket. A gyalog túrát kedvelő a piros jelezésen juthatnak el Kácsra, érintve a csodálatosan szép alsó és felső szorosokat és a szurdok-völgyet.
    Az eddig ismert legkorábbi már falunak vehető település kb. 2800 évvel ezelőtt alakult ki Cserépváralja területén. Az első okleveles adat az 1200-as évekből származik. A Cserépvár építési idejéről és építtetőjéről nincs írásos forrás. 1248-1350 közötti időre feltételezik építését és azt is, hogy Ernye Bán vagy utódai építették. A vár többször került török kézbe. A falu a Cserépvárnak köszönhetően kapta a szép Cserépváralja nevet.
    Cserépváralja portáinak jelentős része még a századfordulón is riolittufába vájt helyiségekből állt. A lakosság a török hódoltságig főleg méhészkedéssel foglalkozott, később a szőlőtermesztés terjedt el.

    Bükkszentkereszt

    Bükkszentkereszt környezetének, kristálytiszta levegőjének, jó klímájának köszönheti hírnevét. Északkelet-Magyarországon, a Bükk-hegységben, Miskolctól néhány kilométerre található. 600 m átlagmagasságban fekszik hegyek által körülzárt völgykatlanban. Magyarország egyik legmagasabban elhelyezkedő települése. Tiszta, gyógyhatású levegője több betegség gyógyulását segíti elő (asthma, légzési nehézségek, vérszegénység, idegi kimerültség).
    A község kialakulását a diósgyőri koronauradalom által 1755-ben létrehozott üveghutájának köszönheti, eredeti nevét - Újhuta - is innen kapta. Mivel az üveggyártáshoz kevesen értettek, ezért cseh, szlovák, lengyel, rutén és német származású üvegfúvómestereket telepítettek be. Így kezdetben a településen keverék szláv nyelven beszéltek.

    Demjén

    Egertől néhány kilométernyire délnyugatra, Egerszalók közelében, 10 percnyi autózásra fekszik a békés kis település, Demjén.
    A falu a közeli hőforrásról, a helyi borról, a Hegyeskő-bércről és a közeli kaptárkövekről nevezetes, és nagyszerű célpontja lehet egy Eger környéki üdülésnek.
    A Római katolikus (Páduai Szent Antal) templomot Giovanni Batista Carlone építette barokk stílusban, 1730-1732 között. Tornya és a hajó bővítése 1777-1779-ben készült el, a templomnak ezt a formáját látjuk ma is. A főoltár (1782 körül) Grossmann József és Miller János műve. A rokokó és copf mellékoltárok szintén a XVIII. századból valók. A szószék copfstílusú, a főoltárral együtt emelték.
    Demjén maga is páratlan kikapcsolódást jelent: a túrák kedvelői számára remek lehetőségeket kínálnak a  környező erdős dombok, például Hegyeskő, Kaptárkövek. A közeli hegyes-völgyes területen tölgyes és fenyves erdők keverednek, és a környékbeli gazdag őzpopulációnak biztosítanak otthont. A terület különösen romantikus az őszi időszakban, amikor ezernyi színben pompáznak a dombok. Demjén rendelkezik saját hőforrással, de az  még kiaknázatlan. Viszont a falutól nagyjából 2 kilométernyire található egy elnyúló völgy belsejében az egerszalóki hőforrás, amely jellegzetes párolgásával meghatározó látványeleme a tájnak. Az itt található mészhegy a világon egyedülálló. A gyógyvíz egyébként serkenti a vérkeringést és alkalmas az ízületi panaszok enyhítésére is. Ha pedig már felfedeztünk mindent, amit a falu és környék kínál, a közeli falvakban és természetesen Egerben bőven akad még látnivaló és elfoglaltság, miközben minden este lehetőség kínálkozik a nap élményeinek ülepítésére egy hangulatos nyársalás és egy jó demjéni bor mellett!

    Egerszalók

    Egerszalók az „egri Bükk” alján, Egertől 7 km-re nyugatra fekvő település a  Mátra és a Bükk hegység között. Páratlan szépségű természeti képződményei, hőforrása, kaptárkövei, riolittufa pincéi, barlangházai, horgásztava, erdői és kultúrtörténeti emlékei az aktív pihenés megannyi lehetőségét kínálják.
    Egerszalókon működik az ország egyik legfiatalabb gyógyfürdője, amelyet két, a település határában gejzírként felszínre törő 68 fokos hőforrás táplál. Az I. osztályú gyógyvíz érelmeszesedés, ízületi és reumatikus panaszok gyógyítására, valamint balesetek, mozgásszervi betegségek, műtétek utókezelésére javallott, ivókúra formájában alkalmas túlsúly, epebetegségek és gyomorpanaszok kezelésére.
    A falu az egri történelmi borvidék részeként kitűnő boraival illeszkedik a bortúrák útvonalába. Nyaranta fiatalok ezrei látogatnak a búcsújáró helyként is híressé vált kisfaluba.

    Szarvaskő

    A Bükk hegység völgykatlanában az Eger-patak mentén épült település, mely az egri püspökség ősi birtoka volt. Vár, templom, alagutak, sziklák és sok geológiai, botanikai érdekesség - ez Szarvaskő, régi nevén Püspökváralja.
    Közvetlenül a község fölötti 446 m magas vulkáni kőzetekből álló Keselyűbércen találhatók az 1200-as évek végén épült vár romjai, melynek ma már csak néhány alapfala s kör alakú toronymaradványa látható. A vár fekvésénél fogva nevezetes erődítmény, Eger mellékvára volt, ma a Bükki Nemzeti Park egyik gyöngyszeme.
    A község festői szépségét emeli az 1840-1845 között épült klasszicista templom.
    Az Egertől mintegy 10 km-re fekvő Szarvaskő kedvelt kirándulóhely, gépkocsival, autóbusszal, vonattal is könnyen megközelíthető. Gyalogosan az országos kéktúra-jelzésen érhető el. Az ország legfestőibb vasútvonala - amely mintegy 100 éves - a Várhegy alatt két kis alagúton halad át.

    Bélapátfalva

    Bélapátfalva (1903-ig Apátfalva) az Északi Bükkben, Egertől 25 km-re északra fekvő település. A község a 786 m magas Bélkőtől nyugatra, völgyben fekszik. A 2004-ben várossá avatott település határa a Bükki Nemzeti Park része.
    Bélapátfalva vidékét az államalapítás idején a Bél (Ug) nemzetség kapta. Híres apátságát II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. A templom és a monostor 1240-ben már fenn állt. Az apátsághoz tartozó község nevét - villaabbatis = apátfalva - okleveleink először XIV. században említik. A XIV. században katonák zaklatásai miatt szerzetesei szétszéledtek, monostora pusztulásnak indult, majd a falu a töröknek adózott. 1810-ben megnyílt porcelángyára az ország első üzemei közé tartozott. A kis üzem híre eljutott a határon túl is; az itt előállított díszes edények nagy sikert arattak. A XX. században cementgyár épült, kőedénygyárát a két világháború között cserépkályhagyár váltotta föl.

    Szilvásvárad

    Szilvásvárad ismert üdülőközség a Szalajkából táplálkozó Szilvás-patak völgyében. A Bükk hegység nyugati oldalán a tengerszint felett 345 méterre terül el.
    Határában már a csiszolatlan és a csiszolt kőkor embere is megtelepedett (Istállós-kői-barlang). Okleveleink először 1332-ben említik. A XIV-XV. században Éles-kő majd Dédes-várának birtoka. Eger eleste után a töröknek adózott. A XVI. században a falu reformátussá lett. 1840-ben, Povolny Ferenc tervei szerint épült református körtemploma értékes, klasszicista műemlék. XIX. századi üveghutáinak és massáinak egy része a Tótfalusi-völgyben működött, mellettük szlovák telepesek laktak. A XIX. században rövid életű cserép - és kőedénygyára is volt. A szilvásváradi kastélyt - feltehetően - Ybl Miklós tervei alapján a Keglevich család építette 1860-ban, később a Pallavicini család neobarokká alakítatta. A Szilvás-patak még a második világháború előtt is két vízimalmot hajtott.